– Elszigetelődés-elszigeteltség
– Eltékozolt lehetőségek korszaka (Soha ennyi EU-s támogatás nem állt rendelkezésre az országnak és az önkormányzatoknak)
Rengeteg kimutatható pénz érkezett a településre, de mi lett az eredménye?
Látványosan fejlődött-e Sellye? Elindultak-e hosszú távú, jövőt megalapozó fejlesztések, beruházások?
Érzik-e az itt élők, hogy jobb lett az életük, sorsuk, lehetőségeik? Beszélni kell velük és majd megadják a választ.
Nem. A pénz elfolyt, felélésre került, látható nyoma nemigen van.
Ennek legfőbb oka a polgármester és a testület hosszú távú előrelátás, tervezés nélküli ötletszerű, kapkodó működése és döntései. A korábbi testületek megválasztásukat követően elkészítették a megválasztásuk időszakára szóló gazdasági, vagy más néven ciklusprogramjukat, és az ebben kitűzött fő célok megvalósítása érdekében hozták meg a döntéseiket, pályáztak, lobbizott a mindenkori polgármester az állami szerveknél, megyei közgyűlésben, országgyűlési képviselőknél.
És ezek a programok egy-egy új választást követően is egymásra épülve folytatódtak. Így lett Sellyén szennyvízcsatorna, útépítés az Észak-nyugati lakótelepen, vezetékes gáz, szennyvízcsatorna-bővítés, ivóvíz korszerűsítés, strandfejlesztés ütemei, iskolabővítés, térségi szilárd hulladéklerakó, új Egészségügyi Központ, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A településnek fontos célokhoz keresték a támogatást, nem a legkönnyebben elérhető támogatásokhoz alakították a célokat. Az a véleményem, hogy egy felelős városvezetésnek így kell gondolkodnia.
Sellyén soha nem volt könnyű a megélhetés, és jó ideig nem is lesz. Az önkormányzat a gazdasági folyamatokat nem tudja irányítani, igazán még befolyásolni sem. De Sellyén szerettek és szeretnek élni az emberek, ha egy komfortos, pezsgő kisvárosi élet lengi körül őket, ahol jól érezhetik magukat.
Sellyén valaha – nem is olyan régen még – volt helyi tévé, amely nemcsak a testületi üléseket közvetítette, hanem az aktuális helyi hírek mellett egészségügyi és kulturális történésekről is beszámolt a lakosságnak. Szinte minden család nézte, egy-egy adás megpezsdítette a közéletet. Volt helyi újságunk is. Itt adták ki a sellyei költők antológiáját, az arborétum látogatás idegenvezetéssel történt, a művelődési házban az intézmény tulajdonában levő hangszereken kezdő rock-zenekarok játszottak és vonzották be a fiatalokat, a sellyei Alkotótáborban készült művészi alkotásokat a mai napig láthatjuk az arborétumban. A település évente megírt krónikáit fellelhetjük a levéltárban.
Aztán szép lassan minden elszürkült. Október 13.-án újraszínezhetjük.